19 Apr NEMZETI SZÍNHÁZ MÁSODIK KIADÁS

Lassan 20 éve, alig pár lépésre a még csak tervezés alatt álló dél-budapesti Diákvárostól, áll az a nem éppen kortársnak mondható Nemzeti Színház, amelynek tervezője – emlékszik még valaki? – Siklós Mária volt. A történet, ahogyan ez az építészetileg kiöregedett és nevetséges színházépület létrejött, nagyon hasonlít ahhoz, ami jelenleg a Diákváros kapcsán történik. Ezért álljon itt egy kis emlékeztető.

1997-ben Bán Ferenc nyerte meg az Erzsébet térre tervezett, új Nemzeti Színházra kiírt nyílt építészeti pályázatot egy dekonstruktivista épülettel, amelynek kivitelezése hamarosan el is indult.

Kattints IDE a megfelelő sétáért!

Miután 1998-ban Orbán Viktor miniszterelnök lett, átadta a projekt irányítását Schwajda György kormánybiztosnak. Az épület állítólagos vízszigetelési problémai miatt leállították az építkezést, és egy másik építészeti pályázatot írtak ki. Ezúttal az új politikai irányzat ízlésének megfelelő építészeket hívtak meg, és távol a belvárostól, a Rákóczi hídtól északra jelölték ki az új helyszínt.

Ezt a pályázatot Vadász György letisztult, modern terve nyerte meg 2000 tavaszán. Mivel azonban ez sem tetszett a hivatalnokoknak, egyszerűen visszamenőleg megváltoztatták a pályázati feltételeket, így végül a korábban csak színház-felújításokkal foglalkozó Siklós Mária historizáló terve valósulhatott meg. Az építész szakma erre úgy reagált, hogy Siklós Máriát kizárta a Kamara soraiból.

Két évvel később mégis maga Orbán Viktor avatta fel a Siklós féle teátrumot.

520 ezer négyzetméter Kína számára

Most, közel 20 évvel később, ugyanez a film pörög le egy kicsit délebbre a Nemzetitől. Csakhogy ezúttal nem csupán egy kulturális épületről van szó, hanem az elmúlt évtizedek legambiciózusabb városfejlesztési projektjéről. Az egykori Nagyvásártelep helyszínén, festői vízparti környezetben fog felépülni az úgynevezett Diákváros. Az erre kiírt várostervezési pályázatot 2018-ban a norvég Snøhetta iroda nyerte meg, és ezekben a napokban, április 20-án, eredményt hirdetnek az első építészeti pályázatokról. Két év múlva akár már be is költözhetnek a diákok.

A Direkt36 most hozott nyilvánosságra egy olyan kormányzati jegyzőkönyvet, amely szerint a helyszínen 520 ezer négyzetmétert húznának fel a kínai Fudan Egyetem új kampusza számára. A jegyzőkönyv szerint a városrészt kizárólag kínai cégek építhetik, kínai munkaerővel és kínai építőanyagokból. Joggal merültek fel azonnal kérdések a terület eredeti funkciójáról, a további pályáztatásról és természetesen a Snøhetta mestertervének jövőjéről.

Fürjes Balázs kormánybiztos igyekezett válaszolni ezekre a kérdésekre, miután a Diákváros fejlesztésének átlátható előrehaladásával kapcsolatos kételyeket már nem lehetett nem meghallani. Igen, mondta egy sajtótájékoztatón, jön a Fudan kampusz, de ez nem fogja érinteni a Diákváros projektet. A Fürjes által bemutatott tervmódosítások azonban homályban hagyták, hogy pontosan hol és hogyan valósul majd meg a kínai egyetem 520 ezer négyzetmétere.

24 órával később már nem Fürjes volt a Diákváros kormánybiztosa, hanem éppen az a Palkovics László miniszter, akinek a keze alatt a Fudan alku fut. Mivel Palkovics a Belgrád-Budapest vasútvonal építéséért is felel, amelyet szintén Kína fog építeni, nem hárultak el a kétségek az eredeti várostervezési koncepció transzparens végrehajtásával kapcsolatban. A Nemzeti Színház második kiadása lehet a történet vége.

Kattints IDE a Diákváros sétáért!